Fizetésképtelenségi eljárás Ausztriában
Amit a vállalkozóknak és ügyvezetőknek tudniuk kell
A vállalati fizetésképtelenség gazdasági és jogi szempontból is rendkívüli helyzet. Döntő fontosságú a pénzügyi nehézségek korai felismerése, a törvényes határidők betartása és a megfelelő intézkedések megtétele. Az osztrák fizetésképtelenségi jog különbséget tesz a csődeljárás és a szanálási eljárás között.
Mikor áll fenn fizetésképtelenség?
Egy vállalat akkor fizetésképtelen, ha már nem tudja teljesíteni esedékes fizetési kötelezettségeit, és ez nem csupán átmeneti likviditási szűk keresztmetszetet jelent.
Tőkegazdasági társaságok esetében a csődjogi szempontból releváns túlzott eladósodottság is fizetésképtelenségi oknak minősülhet. Ezt nem csupán a negatív saját tőke alapján kell megítélni; különösen a továbbműködési prognózis játszik lényeges szerepet.
Már a fenyegető fizetésképtelenség esetén is szóba jöhet a szanálási eljárás.
Csődeljárási kérelem: Határidők és felelősség
Fizetésképtelenség vagy fizetésképtelenségi jogi szempontból releváns túlzott eladósodottság esetén a fizetésképtelenségi kérelmet indokolatlan késedelem nélkül be kell nyújtani. A törvényes maximális határidő alapvetően 60 nap. Ez nem általános várakozási idő, és csak a törvényi feltételek fennállása esetén használható ki.
Az ügyvezetés köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a gazdasági helyzetet, időben megtenni a szükséges intézkedéseket, és biztosítani a törvényi kötelezettségek betartását.
A késedelmes kérelembenyújtás személyes felelősségre vonást vonhat maga után.
Mit tehet még az ügyvezetés?
Vállalati válsághelyzetben különös óvatosság szükséges a kifizetések, vagyoni rendelkezések és új kötelezettségvállalások tekintetében. Az ügyvezetőknek különösen az alábbiakat kell tenniük:
-
a likviditási helyzet folyamatos ellenőrzése és dokumentálása,
-
egyetlen hitelező előnyben részesítése sem jogi vizsgálat nélkül,
-
vagyontárgyak átruházása vagy elvonása a hitelezők kárára tilos,
-
új kötelezettségek vállalása csak gondos mérlegelés mellett,
-
a könyvelés, az üzleti dokumentumok és a vagyoni igazolások teljes körű biztosítása,
-
időben történő jogi és gazdasági szakértői tanácsadás igénybevétele.
Nem minden kifizetés minősül automatikusan tiltottnak. Hogy az adott esetben mely intézkedések megengedettek vagy kötelezőek, az az időponttól, a gazdasági helyzettől és a törvényi feltételektől függ.
Felszámolási eljárás vagy reorganizációs eljárás?
Felszámolási eljárás
A felszámolási eljárás során egy bíróság által kirendelt felszámoló veszi át a fizetésképtelen vállalat vagyonának kezelését. Megvizsgálja a gazdasági helyzetet, és a törvényi kereteken belül dönt a vállalat folytatásáról vagy bezárásáról, valamint az eszközök értékesítéséről. Bizonyos feltételek mellett a felszámolási eljárás során is tehető még reorganizációs terv.
Reorganizációs eljárás önigazgatás nélkül
A cél a gazdasági reorganizáció és lehetőség szerint a vállalat működésének folytatása. A kezelést egy bíróság által kirendelt felszámoló veszi át. A reorganizációs tervnek alapvetően legalább 20%-os megtérülést kell kínálnia a hitelezőknek legfeljebb két éven belül.
Reorganizációs eljárás önigazgatással
Megfelelően képzett előkészítés esetén a vállalatvezetés egy reorganizációs felügyelő ellenőrzése mellett alapvetően saját maga folytathatja a tevékenységet.
A feltételek közé tartozik többek között egy legalább 30%-os megtérülést tartalmazó reorganizációs terv legfeljebb két éven belül, valamint a törvényileg előírt kiegészítő dokumentumok benyújtása.
Was geschieht nach der Verfahrenseröffnung?
Az illetékes bíróság megnyitja a fizetésképtelenségi eljárást, és az eljárás típusától függően kijelöl egy felszámolóbiztost. Az eljárás megnyitását nyilvánosan közzéteszik a fizetésképtelenségi nyilvántartásban. A hitelezőket felhívják követeléseik bejelentésére. Ezt követően megvizsgálják a gazdasági körülményeket, és meghatározzák a vállalat folytatására, reorganizációjára vagy a vagyon értékesítésére vonatkozó további lépéseket. Reorganizációs eljárás esetén a hitelezők döntenek a felajánlott reorganizációs tervről. Ennek elfogadásához a törvényben előírt többség szükséges.
Milyen szerepet tölt be a felszámolóbiztos?
A felszámolóbiztos a bíróság által kirendelt szerv a fizetésképtelenségi eljárásban. Feladatai az eljárás típusától függenek. Többek között megvizsgálja a vagyoni és adóssághelyzetet, a bejelentett követeléseket, valamint a vállalat folytatásának vagy értékesítésének lehetőségeit. Az ügyvezetés továbbra is köteles együttműködni és a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani. Korábbi rendelkezési jogköreik azonban az eljárás megnyitásával jelentősen korlátozódhatnak.
A korai cselekvés mozgásteret teremt
Minél korábban ismerik fel a gazdasági válságot, annál nagyobbak lehetnek a rendezett szanálás lehetőségei.
A naprakész könyvelés, az átlátható vagyon- és kötelezettségkimutatások, valamint a reális likviditástervezés fontos alapokat képeznek a gazdasági helyzet megítéléséhez és az esetleges fizetésképtelenségi eljárás előkészítéséhez.
Az INSOLVIA támogatja a vállalatokat és jogi képviselőiket a szükséges kérelmi dokumentáció strukturált gazdasági, pénzügyi és szervezeti előkészítésében.
Jogi nyilatkozat: Ez az információ általános tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az egyéni jogi tanácsadást. A fizetésképtelenség fennállásának, a cselekvési kötelezettségeknek és a jogi eljárási feltételeknek a megítélése az erre feljogosított jogi tanácsadók feladata.
Jól felkészült. Világosan strukturált. Felelősségteljesen kísért.
Gazdasági válsághelyzetben az idő, az átláthatóság és a megbízhatóság döntő jelentőségű. Az INSOLVIA szisztematikus előkészítéssel és a vállalati adatok gondos feldolgozásával megalapozott alapot teremt a fizetésképtelenségi vagy reorganizációs eljárás következő lépéseihez.